Az első világháborút követő, Magyarország területi épségének megőrzését elősegítő spontán szerveződések közül az 1919. május elsejei komáromi áttörés volt a legnagyobb létszámú és legtöbb áldozatot követelő történés.

A tragikus történés századik évfordulójára emlékezve április 17-én az önkormányzat képviselő testülete úgy határozott, hogy Komárom városát az „összetartozás városának” nyilvánítja.

A szerdai megemlékezés az észak-komáromi temetőben koszorúzással kezdődött, majd az Erzsébet híd lábánál emléktáblát avattak a százéves évforduló alkalmából.

Az ünnepségen Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő beszédében úgy fogalmazott, hogy Komárom még ma is két ország területén fekszik, azonban a híd nyitva van, sőt épül egy második is.

„Sem Trianont, sem az áttörést nem szabad soha elfelejtenünk, ám bosszú és gyűlölet helyett azt a jövőt kell építeni, amely népeinket, Észak- és Dél-Komáromot még jobban összeköti, hidakkal, nemcsak acélból, hanem szeretetből is” – emelte ki George Spöttle.

 

14 órakor a vasúti híd dél-komáromi hídfőjénél emlékkeresztet állítottak, ahol Lezsák Sándor a Magyar Országgyűlés alelnöke beszédében kiemelte, hogy az emlékkereszt felállítása során kifejezzük keresztényi együttérzésünket