Novák Katalin azt mondta, hogy a családpolitika sikerességét a demográfiai mutatókon, a gyermeket nevelő családok jólétén lehet lemérni, és azon, hogy egy közösség mennyire családbarát.
 
A demográfiai adatok kedvező, biztató eredményt mutatnak: 40 éve nem volt ennyi házasságkötés, 60 éve nem volt ilyen alacsony a válások száma, és több évtizede nem volt annyira magas a gyermekvállalási kedv, mint jelenleg. Utóbbi több mint húsz százalékkal emelkedett az elmúlt években, Európában a legnagyobb növekedés ebben a tekintetben Magyarországon volt - emelte ki. Hozzáfűzte: a népességfogyás lassul, a születések száma pedig nő.
 
A szegénységi mutatók kedvező irányba változtak az utóbbi tíz évben, a gyermeket nevelő családoknál jelentős jövedelem- és vagyonnövekedés tapasztalható, a családosok, nagycsaládosok megítélése pedig szintén kedvezően változott - ismertette.
 
Emlékeztetett: jövőre elkezdődik a tizenharmadik havi nyugdíj visszaépítése, januártól "Magyarország legnagyobb otthonteremtési programját" vezetik be, jövő nyáron pedig emelkedik a csecsemőgondozási díj összege.
 
A lombikeljárások támogatásával kapcsolatban arról beszélt, hogy Magyarországon minden ötödik-hetedik pár meddőségi problémával küzd. Véleménye szerint ez azzal függ össze, hogy az elmúlt évtizedekben kitolódott a gyermekvállalás időpontja. A családtámogatások ezért abban segítenek a fiataloknak, hogy akkor vállalhassanak gyermeket, amikor szeretnének.
 
Kiemelte, hogy ugyanakkor azokat a párokat is támogatni kell, amelyeknek a lombikeljárás jelenti a megoldást, ezért növelték az állami felelősségvállalást a lombikcentrumok átvételével, és 100 százalékosra emelték a szükséges gyógyszerek és vizsgálatok állami támogatását.
 
A lombikprogram kiemelt támogatása - az évi 90 ezer körüli születésszámmal kalkulálva - néhány ezerrel több születést eredményezhet - ismertette.
 
Novák Katalin azt mondta: egyetlen olyan európai ország sincs ma, ahol elegendő gyermek születne ahhoz, hogy a népességüket a jelenlegi szinten megtarthassák. Erre a kihívásra nem lehet és nem is kell globális választ adni, minden nemzetnek meg kell hagyni a szabadságot, hogy saját sorsáról döntsön - mondta.
 
A miniszter az alaptörvény módosításával kapcsolatban kijelentette, hogy Magyarországon eddig sem fogadhattak törvényesen örökbe gyermekeket homoszexuális párok. A baloldali kormány által 2009-ben meghozott jogszabály ugyan biztosította az azonos nemű pároknak a bejegyzett élettársi kapcsolat lehetőségét, de az örökbefogadást nem tette nekik lehetővé. Ezen a polgári kormány azóta nem változtatott - mondta.
 
Az alaptörvény családvédelemre vonatkozó módosításáról azt mondta: az a cél, hogy a jelen kor kihívásaira reagálva hosszú távon garantálják a gyermekek biztonságos fejlődését. Semmilyen szexuális propagandának nincs helye az óvodában és az iskolában - hangsúlyozta, hozzátéve: a gyerekeket meg kell védeni attól, hogy propagandaeszközként használják őket, a szülők is ezt várják a kormánytól.
 
Novák Katalin az interjúban az Európai Bizottság 2020-tól 2025-ig szóló LMBTQ- (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és queer emberek) stratégiájáról szólva úgy fogalmazott, hogy Brüsszel "ideológiai börtönbe zárná a tagállamokat", a dokumentumokban "búvópatakként" bukkannak fel olyan genderideológiai megközelítések, amelyeket a tagállamokra akarnak kényszeríteni. Magyarországon szerinte ezek nem is igazán értelmezhetők: ha valakitől megkérdezik, mi a neme, arra tud válaszolni, de ha azt kérdezik, mi a gendere, nem igazán tud mit mondani.
 
Kiemelte: a kisebbségeket a magyar jogszabályok - az alaptörvény is - egyértelműen védik, a szexuális identitását bárki szabadon megélheti.
 
A lengyelországi abortusztörvénnyel kapcsolatban arról beszélt: az emberi életet védeni kell, de az abortusz elleni küzdelemben nem a jogszabályok megváltoztatása a legmegfelelőbb eszköz. Bízik abban - mondta -, hogy egyre szélesebb körben lesz magától értetődő: a méhen belüli élet teljes értékű emberi élet.
 
Novák Katalin jelentős eredménynek nevezte, hogy az elmúlt 10 évben több mint 30 százalékkal csökkent a terhességmegszakítások száma. Szerinte ehhez az is hozzájárult, hogy a családtámogatások döntő többségénél - a családi adókedvezménynél, a nagycsaládosok autóvásárlásnál, a babaváró vagy az otthonteremtő támogatásnál - éppen úgy számít már egy 3 hónapos magzat is, mint egy megszületett gyermek.